Az esély fonákja

Ne csak a pénzt dobd a kalapjába,
az arcát nézd, talán ismerősöd,
volt munkatársad, elaggott ősöd
ez a koldus, ki sokszor hiába

lesi a pénzt, a kezet, mi ügyes
mozdulattal a bankót is dobja.
Majd a pár aprót morogva fogja
a zsebbe dugni, hogy megint üres

legyen a kalap. Hátha megszánják
az erre járó jószívű népek.
S mint a kivert kutyáért annyian

őérte is tenni szeretnének;
bár örökbe azért nem fogadnák.
Erre az ebnek jobb esélye van.






Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.