Tél Apó
Az otthonából éhe űzte el:
a nagyvárosban olykor enni kap.
Ha kérdenéd, a származása lapp,
a puttonyában éveket cipel.
Hol étket oszt a Zöld Segélyalap,
a sorba áll az éhes többivel.
Egy padra ül le, néha félrenyel,
csak ínye őröl, hogyha húst harap.
A kis cipőkből pár csokit kicsen,
hogy sörre váltsa át a kricsmiben,
amelybe majd egy fél szilvát kever.
Nem tudja még a mély alvás előtt:
talán egy fűtött cella várja őt,
vagy öngyújtóval pár drogos haver.
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Feltöltés ideje: 2017-10-25 22:33:50
Utolsó módosítás ideje: 2017-10-25 22:33:50
