KERT
melegedő kerek napokon körbejártak a kiváncsiszemű madarak
amíg lehetett
és hatalmas fészkekké váltak a fák
a levelekről a fűre pöckölte a hernyókat a szél
kibomlott a hatalmas ejtőernyők selyme
ellobogott egy évszak fent a kékben
és elefántcsontszínű csészékből ittuk a teát
az a hatalmas kert maga volt az örök meglepetés
csak vitatkoztunk fakardos vitézek
csak vitatkoztunk Spártát nem szerettük
s az ismeretlen szabadságra vágytunk
athéni szívvel tizennyolcévesen
míg odalent a pitypang volt a lámpa
a botorkáló hangyáknak alattunk
a csillagfényes erdők elsiettek
ittuk a teát vége volt a nyárnak
menekültek a feketerigók
/1966/
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.
