KERT

melegedő kerek napokon körbejártak a kiváncsiszemű madarak
amíg lehetett
és hatalmas fészkekké váltak a fák
a levelekről a fűre pöckölte a hernyókat a szél
kibomlott a hatalmas ejtőernyők selyme
ellobogott egy évszak fent a kékben
és elefántcsontszínű csészékből ittuk a teát
az a hatalmas kert maga volt az örök meglepetés
csak vitatkoztunk fakardos vitézek
csak vitatkoztunk Spártát nem szerettük
s az ismeretlen szabadságra vágytunk
athéni szívvel tizennyolcévesen
míg odalent a pitypang volt a lámpa
a botorkáló hangyáknak alattunk
a csillagfényes erdők elsiettek

ittuk a teát vége volt a nyárnak

menekültek a feketerigók

/1966/






Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.