Vasi Ferenc Zoltán : Hitbéli számvetés

Folytatódnak a Dokk estek, az eseményt a dokk.hu facebook lapján is hirdetjük.

 
2840 szerző 37714 verse
dokk.hu irodalmi kikötő :: alapítva 2000-ben
Bejelentkezés
KIEMELT AJÁNLATUNK

Bertók László
  Platón benéz az ablakon
Új maradandokkok

Albert Zsolt: Perszeapu (csillagos)
Köves István: N. I. KIHANTOLÁSAKOR
Farkas György: Sodródás
Bátai Tibor: regresszió
Franczen Bea: Dackeringő bikinire
Pataki Lili: Isten gyermekei
Farkas György: Kezdet
Szakállas Zsolt: Fészekürítők
Kiss-Teleki Rita: hiába emlék
Tóth János Janus: még sincs
FRISS FÓRUMOK

Gyurcsi - Zalán György 1 órája
Szilasi Katalin 2 órája
Albert Zsolt 3 órája
Bánfai Zsolt 3 órája
Pataki Lili 4 órája
Franczen Bea 6 órája
Bátai Tibor 15 órája
Nagy Zsuzsanna 22 órája
Kiss-Teleki Rita 1 napja
Szakállas Zsolt 1 napja
Bara Anna 1 napja
Farkas György 2 napja
Köves István 2 napja
Tóth János Janus 2 napja
Vezsenyi Ildikó 5 napja
Pálóczi Antal 7 napja
Kosztolányi Mária 7 napja
Csapó Angéla 7 napja
DOKK_FAQ 8 napja
Karaffa Gyula 8 napja
FRISS NAPLÓK

 Minimal Planet 1 órája
Bara 1 órája
Hetedíziglen 2 órája
Bátai Tibor alkotói naplója 23 órája
nélküled 1 napja
Párbeszéd a DOKK jövőjéről 1 napja
Vezsenyi Ildikó Naplója 1 napja
K.Mária 2 napja
PÁLÓCZI: BRÜSSZELI CSIPKE 2 napja
fejlakók 2 napja
az univerzum szélén 2 napja
Zúzmara 2 napja
Gyurcsi 3 napja
Vendég 3 napja
mix 4 napja
BECENÉV LEFOGLALÁSA
VERSKERESő

Részlet a versből:
SZERZőKERESő

Szerző névrészletre:
FÓRUMKERESő

Szövegrészlet:
FOTÓK

Vasi Ferenc Zoltán
Hitbéli számvetés

I.
Katolikus vagyok,
tehát a helytartó egyház tagja,
az, ki mégis elvesztette nagyszülői házát.
És ki asztaltól, ágytól különválik,
vagy méltatlanul házasodik: szörnyeteg (erkölcsi értelemben).
Hisz ki  hitét nem védte – parázna!
Rablóknak engedte át az oltárt:
a  Lélek átlényegülését,
s eltékozolta álmai netovább-ját: az  eszményt.
A férfi szerzett púpjából fényesen megélnek,
s sok mismás után, ha már megunták,
odább állnak, magukkal víve a zsákmányt.

Holott az élet teljességet akar.
Cserébe nem nyomort, de bátorságos, kölcsönös haszont.
Bizalmat! – megnyilatkozót
(a láthatatlan láthatatlan’ épít vagy roncsol),
és bizton ítélhető jót (az igazság formákban újul).
Mert a hitnek érve és mértéke,
ha az életmód romokból újból épül
(a munka méltósága kiteljesül).
A moralizálhatatlan egzisztencia
megcsúfolja a szentségeket –
mint Vér és Bor és Tűz és Kenyér!
Az üdv s kegyelem magamaguknak
Istent szublimálnak.
II.
Ne a megnyomorítót, mindig a védtelent,
ki reszketni is fél, panasza elszorul,
éltébe-holtába hamis jog nyomul, és szétfeszíti
a megszokottat – rendből káosz! -,
  míg csikorgó imamalmok darálnak
lisztet, ideget, túlélni-vágyat…
Őrült örömök őröltjei,
szenvedélyük füstje Sárkányt ereget,
ám a gyász nem múl’, a hamut felszedi a szél,
s a Mindenség Fiát szófordulat idézi ismét:
Istenem, csak még ezt az egyet…!
Lettem a múltnak bírhatója,
viseltes emlékezetű, konok,  
felejteném a sok sziluettelen gazságot,
s nem fejtem fel ( nem is nagyon értem)
az igazságszolgáltatás gépezete földi,
de ott fenn a magasban a Szellem
égitest-vigasz megannyi lénye lényege,
felsejletlenül is tündököl.

III.
Nem lepődnék meg egyáltalán
(nem cselekszem meg a bűnbánat aktusát),
ha kitagadna az egyház,
mert ki kárvallott ugyan,
az nem elég tudatos hívő
(tehát hitetlenség áldozata),
bűnnel hasonult.
Azaz patologikus, az egyházközség átka,
sok benne az elvakult érzelem
és elvadult a eszmevilága.
A liturgiát félálomban éli,
s az átváltás szentsége nem járja át tudatát,
a rosszat jóra cserélni mélyhitből,
s a jót a rosszból kilomboztatni.
Vétkek csöndsúlyának mulasztása,
a lelkiismeret darázsfészekbe nyúl.
Beismerem azért mégis kínból:
szétcsúszott az arcom – már nem
könnyesedem könnyen,  kiszikkadtam,
s tudom, az Isten ezzel büntet,
hogy nincs igazi érzemény.
Csak az anyám képe állandó,
néz rám – mint régen –
hallgatagon és megbocsátón.
IV.
Három óriás halála nyomaszt,
Cirill atya után maradt mama holt teteme,
de ő legalább feloldoztatott.
Anyám esetében ez elmaradt,
morfiumozták, eszét-testét ette a rák,
engem elküldött boltba, tökfőzelékért,
mire hazaértem, nővéremékre leltem:
Bőgd ki magad, meghalt az anyád. úgy könnyebb!
Apámnál is elmaradt a kenet, pedig hosszan,
keserves szenvedéssel betegeskedett,
hosszan, s nővérem letekerte a kötést,
és megnézte a műtéti fejsebet.
V.
Vagyok vigasztalan árva,
ki a gyászt minden napra legyártja,
örömtelen apa, magába zártan.
Lezárult egy-két nemzedék.
Jöhetnek a gyötrött örömök.
Itt vannak bennem a temetők.
Halottak napja. Mécsesezek.
Nehezen pótolt lakásban élem a kietlent.
Itt a régi fejfátok.
Az újan állított antik kereszt
vigyázza örök álmotok a sírkertben. És bukszusbokor.
Én meg, mint Hold bátyó, gyakran virrasztok.
Élve halódom a teleholtak után.
Mi vagyok hát? Én se értem.
Üdvözlégy, Fájdalmas Olvasó!
Ámen.








Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2017-05-21 07:49:10
Utolsó módosítás ideje: 2017-05-21 07:49:10


Kedvenc versek

Egyelőre a lista üres. Bővíteni a listát az egyes versek olvasásakor lehet.
Mások kedvenc versei

2021-03-14 07:31 lista
2020-11-27 16:47 Kedvenc verseim
2020-09-25 22:55 furim
2019-11-21 14:36 nélküled
2019-11-01 10:46 Francesco de Orellana
2019-10-28 10:21 Kosztolányi Mária
2019-10-07 16:11 paricska
2018-12-07 20:19 u.a.
2018-12-07 14:21 szép
2018-11-14 11:19 Bara
ÚJDONSÁGOK a dokkon

2021-06-23 22:04   Napló: Minimal Planet
2021-06-23 21:38   Napló: Bara
2021-06-23 21:32   új fórumbejegyzés: Gyurcsi - Zalán György
2021-06-23 21:08   új fórumbejegyzés: Szilasi Katalin
2021-06-23 21:07   Napló: Hetedíziglen
2021-06-23 21:04   Napló: Hetedíziglen
2021-06-23 21:04   új fórumbejegyzés: Gyurcsi - Zalán György
2021-06-23 20:57   Napló: Hetedíziglen
2021-06-23 20:01   új fórumbejegyzés: Albert Zsolt
2021-06-23 19:42   új fórumbejegyzés: Bánfai Zsolt