Láthatóság
Úgy látszik örökké tart ez az este,
ez a kulturális Götterdämmerung:
A bálványok árnyéka egyre csak nyúlik,
és befeketíti az emberek homlokát.
Látjátok milyen nagyok lettünk,
milyen hosszú nyomot vetünk a pusztaságra?
Kihűlt szavak fekszenek a porban,
és a Nap nem képes lebukni.
Valahol dél van, messze innen
forró köveken csattan a véső,
és az emberek világos homlokáról
izzadtság pereg a felfénylő szavakra.
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Feltöltés ideje: 2017-02-17 20:00:58
Utolsó módosítás ideje: 2017-02-17 20:00:58
