Havazás

Puha pihék lágyan hullnak.
A kertünket paplanként takarják.
A fák kopasz ágaikkal nyúlnak
az égbe. Azt szürke felhők burkolják.

Körben minden csendes, nyugalmat ad.
A táj lassacskán fehérbe öltözik.
A meleg szobámnak ablakát
kintről hópihék szegélyezik.

Nagyon jó nézni e meghitt, valódi nyugalmat.
A világ nyomasztó gondjai most nem látszanak.
Jó lenne végre megélni már mindenkinek azt,
hogy az élet bajai végül megoldódjanak!

Halász István
Rózsavölgy, 2017. január 13.





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2017-01-15 11:15:27
Utolsó módosítás ideje: 2017-01-15 11:15:27