Varázstükör ()

(Borotválkozás közben)


Már megint itt vagy. Arcomra formál
tükrömben a fény és az árnyék.
Összetörtebb vagy a megszokottnál,
mintha csak a jövőmbe látnék.

S beléd. Jobban, mint magamba, hisz a
múltban sokszor szemrevettelek.
Ma már inkább te nézel rám vissza.
Gyötör is a lelkiismeret.

Te jó vagy. Bocsáss meg, hogy így látlak.
Ráncaimat én feszítem rád,
viseld koromat, meg se sajnállak.
Láss, mint én. Saját szememen át,

amíg arcodra gyűröm mosolyom,
léted létemhez kötött. Ne félj,
hogy elemészt gyarlón majd a sorsom.
Tégy úgy, mintha meg sem ismernél.









Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2016-07-27 23:00:18
Utolsó módosítás ideje: 2016-08-01 15:54:04