A szegény embert nem vigyázza senki


A bizonytalanság ravasz félelem,
öregkorommal ez jutott nekem.

Hetvenhat évesen mitől félhetek?
Lehet, attól, hogy épp annyi leszek,

amennyit soha nem érhetett apám,
hosszú élethez nem volt igazán

valós esélye és szerencséje sem,
(lövészárkok ásása nem ilyen),

lövészárkot ásott, mert háború volt,
a bukásokhoz soha nem botolt,

nincstelen volt ő is, mint még annyian,
aki szegény és három fia van.

A félelemhez szegénység a lényeg,
"aki szegény, az a legszegényebb".

A szegény embert nem vigyázza senki,
a halál is épp, hogy meglebbenti.

2016. június 18.





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2016-06-24 01:18:31
Utolsó módosítás ideje: 2016-06-24 01:28:37