Harcközi szünetekben még verseket írok,
Lappangó homályban mécsesem ég.
Lassú imát mondok a megfáradtakért,
Megroskasztottakért.
Nappalok átkát nyeli az est, s érdes akarások
Csikorgó vonaglását lefedi végre a csönd.
A vád is pihenni tér, s a vádlott, életölő ember is
Rimánkodhat kegyelemért.
