Volt egy város,
kilincsein esernyők,
az asszonyok lábujjain
aranygyűrűk,
férjeiken karperecek.
A hangszórókból
üvöltött a figyelem.
Achtung, Achtung,
mondta a kakkukos
óra, és az emberek
olyan nagyon figyeltek,
elfelejtettek lélegezni,
meghalni is elfelejtettek.
Csak figyeltek, és
egyre csak figyeltek.