el ne tűrd

ahogy közeledünk
ahogy távolodunk
ahogy egy kéz kinyúl
ahogy egy szempár visszanéz
egy legyintés megfagyaszt
ahogy a lét és nemlét
között átívelsz
ahogy tágul majd fogy az élet
ahogy elrohannak
nappalok és éjek
ahogy fonnyad a vágy
és vánszorog a
hűlő szenvedély
ahogy ajkunk felsír
és alattunk kinyíl' a sír
ahogy nevet és zokog a szív
feladja legszebb vágyait
valami roppanni látszik itt
egy törött váza és cserepek
szanaszét szirmok reszketnek

és már meg sem érint
felpuffad és eltűnik
a múlt súlytalan ellebeg
hópihe száll a versben
zéró gyötri a lelked
ernyedt érdektelenség
hanyag relativizmus
temetői szürkeség
törődött semmiségek
és sok-sok sivár mondat

vándor lázadj és mentsd
életed - ez még nem az a vég
nem "ily halált" ad istened
nem ez a vaskos semmi
szakadjál bár ezer felé
szíved egészen eméssze tűz
csak ezt a nihilt el ne tűrd






Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2016-01-18 16:10:05
Utolsó módosítás ideje: 2016-01-20 08:26:22