Mikor sima combodon
Szerenádba tekerlek és hazaviszlek.
Kibontom hajad, a szoba közepére állítalak.
Egyik sarokban egy kislámpa lesz,
onnan kapod majd a fényt.
Forogni fogsz.
Bőrödre minden rávetül,
ami árnyékot adhat.
Olyan lesz, akár egy diavetítés.
De én csak azt a képet
próbálom elkapni,
mikor sima combodon a pihe
felvillan fehéren.
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Publikálva: Magyar Napló, 2013/1
Kötetben: Térkép helyett (Budapest, 2014)
Kiadó: Magyar Napló Kiadó
Feltöltés ideje: 2015-12-19 23:55:11
Utolsó módosítás ideje: 2015-12-19 23:55:11