elfutottál előlem át az égbe
a fényhidakon
fénylő, szikrázó faleveleken át az utolsó őszi hajnalon
csillag voltál akit így őriztem
és nem mondtam ki szent nevedet
és lobbantak a fényre tőled
életre lobbanó keletkező égi-világok
és üvegkutyák csaholtak
vibráló szikrák süvítettek
kígyó-hajadból
