Minden álmom



Nem emlékszem arra,
mikor híres divattervezőként
Párizsban volt bérelt lakásom.
Francia szeretőmmel minden nap
fokhagymás bagettet reggeliztünk
a ház alatti üzlet zsúfolt teraszán.
Elfelejtettem már, hogy messze északon
gyantaillatú farönköket úsztattam
a legvadabb vizű kanadai folyón.
Feleségem egy évben kétszer csókolt,
fiúnk született, akit nem is láttam.
Végül mindkettő elhagyott.
Máskor Odette-et táncoltam angyali,
fehér tüllruhában a parfűm illatú
operaház óriási szinpadán.
A harminckét fouetté en tournant után
Odilia állt a szünni nem akaró tapsviharban,
és én mezitláb , bőrig ázva szaladtam hazáig
a virágesőben az előadás után.


Utoljára Isadorát, a duplaszárnyú repülőt
vezettem az ezüst tükrű tenger felett.
Nyitott pilótafülkéjében ültem.
Nyakam köré tekert hosszú selyem sálam
vörös sárkányként követett a kipirult égen.
Nem bánom, hogy végül lezuhantam csak azt,
hogy a halálból ébredve, mint minden álmomra,
majd erre sem emlékszem.






Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2015-11-29 08:45:04
Utolsó módosítás ideje: 2015-11-29 08:45:04