KÉK SZEMEK CSENDJE

     Kék szem csillogott csendet , majd galambok
     küldtek a légbe fénybuborék-hangot.
     Felsusogott , elhallgatott a nyárfa.
     Villant levelek ezüstcsók-fonákja.

     Szomorúság-mélyét először láttam
     a tájnak fájó tükrű tisztaságban.
     Félénk csillag virágárnyékba tévedt ,
     s egész életem verssé , semmivé lett.

    …hogy bánom-e? A Földön minden bánat.
    Az öröm is szívjajdító varázslat.
    Egész élet? Az is csak törtek törtje:
    pillanat hull rá bús álomgyönyörre.

   …hogy bánom-e? A csillag , ha szerethet ,
   virágárnyékban tűnődőn a legszebb ,
   s mikor a Vers a szívre ír , szabadnak
   kell lennie  -  vagy a szív megszakadhat.

   Bánat-boldogság , tűnő semmi-ének!
   Semmi-isten kékcsend szemébe nézek ,
   Elmúlásba , s rálobban nincs-világra
   Versek piros virágvágy-szabadsága.






Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.