HIÁBA-VERS

Irtam hiába-verset.
Angyalok lelkesedtek ,
s eltűnt , elszállt a fényben
az az elképzelt Éden.

Irtam hiába-verset.
Ördögöcskék nevettek:
“A Föld Pokol-örökség.
Jót akarni ökörség!

A kelő nap leáldoz ,
hintaló lesz a Táltos ,
s csak a Sötétség szárnya
suhog rá a világra.”

Vér is , könny is hiába ,
s a szív hiába várna
holdfehér-csendű estét ,
melyben csillag-melegség.

Nemcsak a Vers hiába:
a Szépség minden álma
és örök-nincsben , mélyen ,
az az elképzelt Éden.

Mégis írom a Verset.
Angyalok lelkesednek ,
s fut ördög-arcon móka:
-  Ó , Nincs Rímes Bohóca!






Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.