váratlan vendég...
megérintett a halál. nem csinált nagy felhajtást. nem volt sem szirénázó mentőautó, a kötelességtudatba belefásult arcú mentősökkel, sem aggódó tekintetű, kezüket tördelő családtagok. csak ketten voltunk, Ő meg én. álmomban látogatott meg, és egyáltalán nem volt sem erőszakos, sem rosszindulatú. mosolygott az esendőségemen, és a gyengeségemen. látta, hogy nem készültem fel a jöttére. kedvesen azt mondta, hogy tulajdonképpen neki nem sürgős, ha akarok, még maradjak nyugodtan egy kicsit. addig Ő beköltözik a tudatalattimba, reméli nem zavar. azóta vannak néha élet közeli élményeim…
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Feltöltés ideje: 2015-02-02 08:02:26
Utolsó módosítás ideje: 2015-02-02 08:02:26
