Búcsú
Ez a nyár a hippi-korszak.
A hajakban margarét' és hajak a réteken elterülnek,
és a hátakon hangya, lábujjakon szél.
Innen az álmok elkerülnek.
Mert mi magunk lettünk azok.
Nyakakba súgott szédület: hogy minden, de minden halott,
csak mi vagyunk, és a szél-vegyület,
amit a távol bőrünkről lehúz,
az illat, a szerelem, mikor szétrepül
kutyától megrettent fácán és hiúz.
Ide csak a görcsösség jár.
Odaát húznak már vadliba-szavak.
Vadak is, buták is, és messzire mennek,
fecskék gyomrukban viszik már a nyarat.
Vissza sem fordulnak hello-zni.
Nem marad a dérben se búcsú, se mozdulat.
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Feltöltés ideje: 2014-09-08 10:21:51
Utolsó módosítás ideje: 2014-09-08 10:23:09
