Szigeti György
Nemcsak nekem lesz végem
Maradjon így az élet,
míg minden nem ér véget,
nemcsak nekem lesz végem,
a világnak, egészen;
a Nap már nem világol,
elébe sötét fátyol
feszül, átláthatatlan,
hatalmas köralakban,
befagy a folyó, tenger,
eltűnik minden ember,
minden növény és állat,
gyűlölet és utálat
nem lesz, csak béke, béke,
a holtak reménysége,
úgy hívják; örök élet,
unalmas, bús enyészet.
2014. augusztus 30.
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Feltöltés ideje: 2014-08-30 07:24:57
Utolsó módosítás ideje: 2014-08-30 07:24:57
|
|
|
