Néhány utópia

Akit meg szeretnénk ölni, inkább megdugjuk,
akit meg szeretnénk dugni és nem jön össze, megöljük,
de mivel nem bírjuk a vért és gyávák is vagyunk,
ezért csak átvitt értelemben nyírjuk ki,
mondjuk a lelki világát és a becsületét,
ha sikerül megdugnunk, akkor azért szeretnénk eltüntetni,
mert tanúja gyengeségünknek,hogy mi is csak ösztönállatok vagyunk,
és nem bírjuk ki, hogy rá ne vessük magunkat egy olyan fajtárs kloákájára,
akit tanácsosabb volna idejében elpusztítani,
vagy megelőz csak úgy hobbiból, vagy mi előzzük meg azzal, hogy alapítunk
egy emberiség elleni bűntettek MELLETTI csoportot,
ahol alanyi jogon VIP tagoknak számítunk,
és sorszám nélkül kegyetlenkedhetünk egymással,
és ha már szabad nem is érdekel, úgyhogy hajrá világbéke.


Ha egy nyílásunk lenne evésre, szarásra, hugyozásra és szexre,
mint az egysejtűeknek, nem lehetne azzal fenyegetni senkit,
hogy úgy szájon váglak, hogy beszarsz, vagy úgy megkeféllek, hogy összehugyozod magad,
viszont a csókolózás és az orál se lenne öröm,
és senki se számítana perverznek, mert a leegyszerűsödéssel megszűnne a perverzió,
ahol választási lehetőség nincs, ott morál sincs,
és csak egy medre lenne az életnek, ahol minden szabadon folyna döntéskényszer nélkül,
akkor nem lenne se öröm se bánat, se ok se cél, se felelősség se következmény,
se alacsonyrendűség se magasztosság, se hagyomány se reform, se helyes se helytelen,
se esztétikum se giccs, se gyászhír se vicc,
olyan egyforma lenne mindenki, hogy nem lenne gond az önismeret és a párválasztás,
bár mindkettő fölösleges ha kontroll nélküli ürítéssel szaporodnánk,
csak a személytelen irigykedés lenne örök egymás komplex nyílásira,
hátha a szomszédé még komplexebb,kiét ki használja épp, ki kivel kit csal meg,
és mivel nem tudnánk különbséget tenni sem partnereink és az idegenek,
se magunk és partnereink között, és magunktól lennénk a legidegenebbek,
egysejtűként is lényegileg ugyanolyan társadalmat hoznánk létre, mint emberként,
azt kivéve, hogy akkor nem törnénk a fejünket hülyeségeken.


Vannak akik csak vannak, és nem tudni mi végre, ők maguk se tudják
és nem is gondolkoznak rajta,
senki nem kérdőjelezi meg saját értékét, legkevésbé az értéktelenek nem,
akik olyanok mint a szellemek,nem kötelező hinni bennük,
fehér ruhás halálra ítéltek két világ küszöbén lézengve,
a bezzegemberek a bazzegemberek, a jólvanok, a köszönikmegvannakok,
az elkésők, az oda se érők, az észrevétlenül ülők, a hozzánemszólók,
a sokáig csomagolók, a mindent elhagyók, a magukat ringatók,
a munkát másra bízók, a gyereküket becsületesen nevelők,
a szekrénybe szappant tevők, az értékeseket kiközösítők, a függönyt vasalók,
az önkímélők, a fejcsóválók, a szappanopera-nézők, a magazinokat a mellékletért megvevők,
az ablakba művirágot fonott kosárban tevők, a fáradtan semmiről gurgulázók,
akiket nem nézünk jó szemmel mert kényelmükért hiába loholunk, lassan baktatnak,
és mindig előttünk járnak.


Ha mindenki azt csinálná amihez kedve van, igaza lenne a mondásnak, miszerint
akkor az utcán sétálva hullahegyeken átlépve néznénk a terhes nőket,
a kéjgyilkosságokat még annyira se mondanák be a híradóban, mint hogy
milyen állat született a győri zooban, fellendülne a láncfűrész-és hűtőszekrény
iránti kereslet, bezárhatnának az intim shopok, mert gumibirka és felfújható gyerek
helyett igazit használnának a férfiak, a nők pedig amputált és szilikonnal tartósított
péniszeket lóbálnának, és még csak összecsukott esernyőnek se kellene álcázniuk őket,
do-it-yourself workshopok megtanítanának háromnyílásos védőruházatot készíteni
a többiek és végső soron önmagunk ellen, muszlim eltakaró megoldáshoz folyamodnánk,
annyira csábítóak a puha fehér húsok, hogy óvni kellene a testeket a harapások
és ostorcsapások ellen, melyek nyomai a szabad szerelem és gyűlölet kokárdájaként virítanának
a melleken, nyakakon, combokon, vámpírcsecsemők vért szopnának szüleikből, mert már
a pénz se lenne elég, szanaszét ürítenének, a liberó a legújabb trend szerint korlátoz
a személyi szabadságban, ahogy az előke az evésben, ahogy a szem a látásban,
ki kell vájni, mert csak egy bizonyos perspektívára van beállítva és így akadályoz
a teljesség érzékelésben, a térében ami mind a miénk és ki KELL használnunk
annak érdekében, hogy teljesen szabadnak mondhassuk magunkat.






Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2013-12-22 21:31:22
Utolsó módosítás ideje: 2013-12-22 21:31:22