Evolúció

Nitrit, nitrát, ammónia, fehérje,
A bonyolult lánc legvégén az élet,
Mennyi ismert és ismeretlen képlet
Mit kutathat az ész, de nincs vége

Soha, mint a perpetuum mobilének.
Hiába szüli a szellemet büszkén,
Mindig az elődök szétmálló üszkén
Az anyagcserét tartva istenének

Az önző anyag, mikor élni akar.
S uralja a teret örök időn át,
Ahol az ész tulajdonságnak látszik;

Tagadva, hogy egy nagyzenekar játszik
Kimondhatatlanul szép harmóniát,
Amíg csak vezényel az isteni kar.





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.