Orrszarvú

Váratlanul a vörös nap szemembe ég. Lándzsa-
hegy-alkonyat, rosszul irányzott szúrás bordáim közé,
és az a megjósolt kép, fehér orrszarvú csorda
imbolyog megkönnyebbüléstől részegen,
mert nincs több érv törődni velem, emlékezni,
elárulni se kell. Ó, rinocéroszok,
barátaim, barátaim, a füstölgő kenyérfák alatt,
remélem, ma is egymáshoz dőlve alszotok el!







Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2013-05-24 18:49:08
Utolsó módosítás ideje: 2013-05-24 18:56:35