Védj meg
Én úgy vagyok, hogy az már irreális:
egy nem működő zárban megrekedve.
Se kint-se bent-sötétbe kong bennem
a szabadesés koporsófa-csendje.
Hol van az most, aki erőt adna?
Ki véd meg a töréstől, a sebtől?
Ki óv haláltól és fájdalomtól?
Ki ment meg a végső őrülettől?
Mi ad erőt? fegyverkezni kéne,
s úgy török meg, mint egy gyenge fűszál.
Atyám, segíts, védj meg önmagamtól,
ha már egyszer így magamra hagytál.
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Feltöltés ideje: 2013-04-27 20:35:27
Utolsó módosítás ideje: 2013-04-27 20:35:27
