Világvége


Azt mondják, ismét világvége
lesz, és kitör az örök béke,
nem lesz hideg és nem lesz nyár sem,
földrengés, tájfun, gyenge láncszem
nem gyengít többé a világon,
eltűnik, mint porban a lábnyom,
én se leszek majd, mert nem fájok,
magamra soha nem vigyázok,
ehetek, ha kell, káposztát is,
mondhatom; „rögtön, gyorsan, máris”,
a gyógyszert mind el lehet dobni,
nem kell nehéz munkába fogni,
nem nyilallik többé a térdem,
kitüntetésem; érdemérem
lesz, irodalmi sikerekért
nem tudja miért, mégis megért
a lap szigorú szerkesztője;
„lehetne még költő belőle”,
elismeri, tudtomra adja,
lelkesedését élni hagyja…
Itt tartottam, s a világvége
csak nem jött el, nem jött a béke,
a hír most az, hogy minden régi
marad, akár az antibébi
tabletta a fogamzás ellen,
marad a csók, marad a kellem,
s velük együtt maradok én is,
egészségesen, csak azért is.
                   2012. december 22.








Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2012-12-31 01:11:47
Utolsó módosítás ideje: 2012-12-31 01:11:47