el
alázuhanó fehéren kéklő kérész vízeres tájban sötétlő szülőjárat
feketén kongó a titoktalan tárna az ég megfagyott habkristályokat
hányat egy árva lélek sincs aki visszavárna a halál lehelete árad
de még élsz szirén dalol az ítélet még várhat a csábítás dala immár
puszta lárma a sorban nem látsz mást csak görnyedő fákat
moccanó szobor s visz a kéretlen révész
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Feltöltés ideje: 2012-09-03 12:54:58
Utolsó módosítás ideje: 2012-09-03 13:00:45
