Ady parafrázis
Az asztal vakító abrosszal volt leterítve.
A vendégek ijedten nézték,
ahogyan az anorexiás pincérnők felszolgálták a sötét bort.
Üres csonttányérokból levegőt kanalaztak.
A házigazda felemelkedett és köszöntőt mondott:
az ínség századára ürítette poharát.
Halott szemekkel özönlöttek a meghívottak,
a teremben már egy villát sem lehetett leejteni.
Megnyitották a kapukat, ameddig el lehetett látni
fakó testek sorakoztak.
Némán, tátott szájjal hallgatták a mindent betöltő kacajt.
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Feltöltés ideje: 2012-05-12 11:09:32
Utolsó módosítás ideje: 2012-05-12 11:09:32