MEMENTÓ
Lelkes Miklós: MEMENTÓ
Hol is vagyunk? Sokan hiszik, hogy tudják,
vak hívők és tudós hitetlenek.
Földi pokolban kettétört mennyország:
az Árny hatalma a fények felett.
Ott is ököllel sújt a háború le,
hol látszat-békén öntelt szó-pecsét.
A lélek mélyén ott is bomba robban,
a sebzett Csillag piros könnye ég.
Hol is vagyunk? Nem az igaz szavaknál.
Haszonlesőkből ravasz rókahad
sompolyog el vagy szónokol a szélben:
szavak, szavak, szavak - hamis szavak.
Hol is vagyunk? Azt tudom csak: sötétben,
mert úr az Árny, s oly csalóka a fény!
A tegnap élő bizalom szoborként
mered most ránk: idegen, holt remény.
Az Aranyborjú sárga fénye bámul
és nincs e fénynél sötétebb sötét
és nincs Megváltó, csupán a keresztet
rakja vállunkra új s új messzeség!
Hol is leszünk? Félek, földi pokolban,
egyik szegényen, másik gazdagon,
de szennyes kéztől szennyes lesz a lélek:
bús koldusokra néz lopott vagyon.
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Publikálva: ÚJ HEVESI NAPLÓ, 2000/1