ALAP

A házsorok közébe grund került;
nem értettük hogy’, de lényeg: ott volt –
nyári futball, felsőbb részén hinta,
télire szánkózók ugratója.

Adta háború – s a béke végzett
vele hatvannyolc-kilenc körül – falak,
kapuk, hívócsengők és távnyitás;
de még előbb: ha bárki ment, labdával
kétballáb is rúghatott – Focit hozz! –
s kapúban elvolt, félelem nyújtotta
eltalált lövést, fejest kifogni.
Abáltszalonnás vekniszéles abrak;
stollwerk, frutti, rágó, mit körbeadtak,
patron, üveggolyó és kép a nőkről,
verés és védelem ott összeolvad.

Egy film, amit forgattak itt – él bennem,
statisztálni kellett, játszani kellett –
s akárha álmom volna tettes – senki
nem volt, aki velem fusson, fejelne –
ott koslattam, kapaszkodnék hiába,
nincsen játék, miben lényem beválna –
önfeledten – bután harsog és játszik
aki nem én, társat talál, ugrál itt –
aztán, ahogy leesett a koraest,
tizenkettő ötvenet kifizettek
valamennyi belefáradt játszónak –

tudom, ennyit adtak – nekem – csalónak.






Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2011-12-05 01:03:46
Utolsó módosítás ideje: 2011-12-05 01:03:46