FALAK

Lelkes Miklós: FALAK

A kis szobában könyvek mindenütt.
A szívem üt még és az óra üt.
A hajnal fényt hoz, az est árnyakat,
s körülvesznek falak, falak, falak.

Mindegyik fal börtönfal, de a lét
kisablakon benyújtja kenyerét.
A könny átcseppen hasadt lét-falon,
de résen át sem látni csillagom.

Versem sejti, míg szívemen pihen:
nem látja, hallja meg majd senkisem.
Szívek körül falakká lett a lét,
s bilincsbe verten ül a messzeség.

Az óra üt. Szívem felfáj megint.
Kint szónokolnak börtönőreink:
minket őriz sok erkölcsi halott,  -
a kifosztottakat a tolvajok.

A kis szobában könyv, könyv mindenütt,
s míg üt az óra, szívem félreüt.
Ha holnap megöl hazátlan hazám,
ott lesz a sírom börtönudvarán.





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Publikálva: ÚJ HEVESI NAPLÓ, 2001/3