Hódűnék futnak
Egy árnyék szeretkezik magával,
hegyek és síkságok forgásában dúl,
tündöklő széntől kapdos lángpihéket,
elejti magát,
az évek drótakadályain
halott mozdulatai csüngnek.
tüzelő ágak közt billen.
Tavasz lesz? Tél lesz?
Illata füstöl annak a sose volt tájnak.
Hódűnék futnak
hegyek és síkságok szüntelen testén.
betört szemekkel jár az idő.
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Kötetben: Háromszög (Budapest, 2004)
Kiadó: Püski Kiadó
Feltöltés ideje: 2011-11-16 01:39:15
Utolsó módosítás ideje: 2011-11-16 01:39:15