Komor Zoltán : Apám és a varjak


 
2843 szerző 39281 verse
dokk.hu irodalmi kikötő :: alapítva 2000-ben
Bejelentkezés
KIEMELT AJÁNLATUNK

Dobos Krisztina
  Aki a kórházkertben lakott
Új maradandokkok

Albert Zsolt: Hátha*
Szakállas Zsolt: Így tűntünk el...
Szakállas Zsolt: mátrix
Szőke Imre: Ötven évvel később
Bara Anna: Apám útja - 2. verzió
Szilasi Katalin: A titok
Bátai Tibor: Hova lett?
Tamási József: másik Magyarország dűlő
Szőke Imre: Achilles orr
Ötvös Németh Edit: egyszer csak hideg lett
FRISS FÓRUMOK

Egry Artúr 6 órája
Kiss-Teleki Rita 8 órája
Bara Anna 9 órája
Ötvös Németh Edit 17 órája
Gyors & Gyilkos 18 órája
Gyurcsi - Zalán György 19 órája
Tamási József 1 napja
Albert Zsolt 1 napja
Bátai Tibor 2 napja
Duma György 2 napja
Horváth Tivadar 3 napja
Szakállas Zsolt 3 napja
Tímea Lantos 3 napja
DOKK_FAQ 4 napja
Karaffa Gyula 4 napja
Szőke Imre 5 napja
Ocsovai Ferenc 7 napja
Tóth János Janus 10 napja
Szilasi Katalin 10 napja
Mátay Melinda Mária 10 napja
FRISS NAPLÓK

 Bátai Tibor 7 órája
Hetedíziglen 16 órája
Párbeszéd a DOKK jövőjéről 21 órája
az univerzum szélén 21 órája
nélküled 22 órája
ELKÉPZELHETŐ 1 napja
Ötvös Németh Edit naplója 2 napja
Készül az album 2 napja
PIMP 3 napja
Gyurcsi 3 napja
útinapló 3 napja
Minimal Planet 4 napja
Vezsenyi Ildikó Naplója 4 napja
Janus naplója 5 napja
Dokk-verspályázat 5 napja
BECENÉV LEFOGLALÁSA
VERSKERESő

Részlet a versből:
SZERZőKERESő

Szerző névrészletre:
FÓRUMKERESő

Szövegrészlet:
FOTÓK

Komor Zoltán
Apám és a varjak

- A madarakat el kell ijeszteni, fiam! - adta ki az instrukciókat nekem apám,
miután felszegezett arra a keresztre a sárgálló mező közepén.
Körülöttem naptól száraz kukoricalevelek, recsegésük egy összedőlni készülő viskóé,
valahányszor csak némi szellő támadt, azt képzeltem,
a rég halott madárijesztők lelkei fogócskáznak itt a kórók között.
- Hamarosan te is csatlakozol hozzánk, fiú - susogták, meg kacagtak, körbe táncoltak,
ahogy ott csüngtem azon az átkozott kereszten, a fához szögezve,
sebeimből pedig rózsaszirmok hulltak a földre.
Néha-néha kijárt hozzám anyám, hogy némi vizet hozzon - drága asszony volt
- téged olyan sokat dolgoztat apád, de olyan jó gyermek vagy; sírva tért vissza a házba,
én pedig - később döbbentem csak rá -
végig egy szót sem szóltam hozzá. Persze mit is mondhattam volna, erőm már a végét járta
- én legalábbis gyerekként ilyen butaságot képzeltem - utolsó szavaimat pedig apámnak akartam címezni:
- Apa! Egyetlen madarat sem láttam! Egyetlen madár sem jött erre!
De ő sosem jött meglátogatni. Úgy képzelte, végzem rendesen a dolgom, ott vagyok,
ahová ő gondosan felakasztott, és fiatal tekintetemmel egyre csak kergetem a varjakat.
Bevallom, nem emlékszem, hány napot tölthettem azon a rozoga kereszten - hátamba szálkák fúródtak,
mélyen a bőr alá, s a lehullt rózsaszirmok kupaca már a lábamig ért.
Ha kedvem támadt, rugdostam csak a szirmokat, a sárga kukorica közé, s belül kacagtam,
hogy megtelik pirossal a tábla,
alighanem ezzel foglalatoskodtam akkor is, amikor anyám végül eljött értem - szaladt,
szoknyája palástként lebegett körülötte, úgy futott
- és kihúzta a kezeimbe vert rozsdás szegeket.
- Apád meghalt! - kiabálta nekem, én pedig alig értettem, mit mond,
hiszen úgy szédültem a kereszten töltött forró napok után,
nem is beszélve a végtelen magányos estékről,
de nagy sokára csak világosság gyúlt a koponyámban. Apám. Halott?
Utolsó utáni erőmorzsáimat összecsipegetve - kissé tántorogva - futottam be anyám oldalán a házba.
És tényleg ott feküdt apám, az ágyban. Csak amikor közelebb értem, láttam, hogy nem is ő az,
csupán valami madárijesztő,
de rajta édesapám kopott pizsama alsója kéklett.
- Halott - suttogta akkor anyám, s átkarolta a vállamat.
Tenyeremből lassan szállingóztak a padlóra a rózsaszirmok,
s kezdték megtölteni a szobát. Először csak a szemem sarkából észleltem némi mozgást
- a fekete testek néma gyülekezőjét a nyitott ablak előtt,
majd amikor oda fordítottam a fejem, teljes erőből kieresztették a hangjukat.
- Káár - így kezdett rikácsolni a varjúsereglet, s nekem máris kicsúszott a számon:
- Édesanyám! Itt vannak a madarak!
De késő volt már bármit is tenni, s ugyan a bezárt ablak sem állíthatta volna meg ezeket:
máris beözönlöttek a szobába, s ellepték apám testét. Csőrüket mellkasába fúrva hosszú szalmaszálakat
kezdtek kitépkedni belőle,
és bár én közéjük rohantam, apró kezeimmel hessegetve őket - hiszen a madarakat el kell ijeszteni fiam,
mondotta apám
- mit sem ért ostoba, gyermeki próbálkozásom: apám szép lassan elfogyott.
Ami maradt utána, egy elnyűtt, kék pizsama alsó,
egy rongy, olyasféle, amivel háziasszonyok a földet szokták felmosni,
s emlékszem, néhány év elteltével
anyám sem használta másra.
Néha persze síráson kaptam - nem is tudta, nem is sejtette, hogy ilyenkor figyelem
- láttam néhány a konyhakőre hulló kék virágszirmot is,
amely szeméből szökött ki, de azt is, hogy utána
- mintha csak bűnjelet próbálna eltüntetni -
rögtön szétkente a padlón azzal a lyukas, koszos pizsama alsóval.





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2011-10-17 09:25:31
Utolsó módosítás ideje: 2011-10-17 09:25:31


Kedvenc versek

Egyelőre a lista üres. Bővíteni a listát az egyes versek olvasásakor lehet.
Mások kedvenc versei

2025-06-02 18:30 Jók
2024-05-30 08:23 l
2024-01-06 21:31 Sokadik
2023-07-15 16:45 Kosztolányi M. szerint
2023-07-10 12:57 Genovéva ajánlása
2022-10-13 10:07 lilis
2022-05-13 09:03 lili
2021-11-05 08:42 lista
2020-11-27 16:47 Kedvenc verseim
2020-09-25 22:55 furim
ÚJDONSÁGOK a dokkon

2025-08-31 00:35   új fórumbejegyzés: Egry Artúr
2025-08-30 23:30   Napló: Bátai Tibor
2025-08-30 21:50   új fórumbejegyzés: Kiss-Teleki Rita
2025-08-30 21:33   új fórumbejegyzés: Bara Anna
2025-08-30 14:57       ÚJ bírálandokk-VERS: Bátai Tibor tárló [két változatban, közte húsz év]
2025-08-30 14:25       ÚJ bírálandokk-VERS: Szilasi Katalin Amikor álmodom
2025-08-30 13:12   új fórumbejegyzés: Ötvös Németh Edit
2025-08-30 12:19   Új fórumbejegyzés: Ötvös Németh Edit
2025-08-30 12:04   új fórumbejegyzés: Új Gyors és Gyilkos
2025-08-30 10:54   új fórumbejegyzés: Gyurcsi - Zalán György