Mert zsoltár
Keringtek köröttem sötét lovagok,
elnyelni kívánt a sötétség.
Bensőmben erősen, virrasztva ég
a Lélek, verve lásd el nem zuhanok.
Száll fel szent áldozat illata,
biztos, hogy süt a nap. Élet
van odaát, zeng soha véget
nem érő dal a
másik országról. Más világ!
Itt kormoz szürke bú;
ott fentről lám hinti rád
aranyló koszorú
simító sugarát
szép Menny. S nem vagy szomorú...!
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Feltöltés ideje: 2011-10-07 16:17:23
Utolsó módosítás ideje: 2011-10-07 16:17:23
