Egyre hidegebb esték gyűlnek közénk
Nem tudom mért nem vagyok most veled?
Mért zavarnék én neked, ha senki úgysem ölel jobban.
Te is azt mondtad. Nem mertél harcolni értünk.
Azt mondták a gyerekeid életével játszol.
Pedig én mindig veled lettem volna.
Most jobb hogy egyedül rájuk vigyázol?
Meghalgatnálak, majd elmesélném.
Gyerek koromban megszöktem az óvodából.
Milyen volt Amerikába, a bátyám még most is ott van,
Élnek a szüleim nem vagyok árva.
Tudod most nagyon hiányzol, egyre hidegebb esték gyűlnek közénk.
Nem takar be otthon melege, úgy se jár óra mutató, csak úgy lenni jó.
Válasz út előtt állok, bőröndök csomagok lábam előtt .
Erre visz az élet ,vagy arra megyek. Így is, úgyis, jó nekem.Nagyon fáj!!! Nem vagy nekem.
De tudod gondolatban hozzád mindig vissza járok.
Veled töltött idők kertlyében vigaszt találok.
Átugranék én az időn téren keresztül.
Bebújnék (tudom szentimentális de bújós vagyok)
Mert olyankor tényleg boldog vagyok azért.
Lehet nem szerettek még eleget.
Szóval bújnék melléd az ágyba.
Ha megtámadnak szétverem bárkinek a fejét.
Félre ne értsd.Azt tudom csak akkor ha együtt lennénk.
Jó lenne élni, így viszont egyedül, rossz.
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Feltöltés ideje: 2011-09-24 20:43:33
Utolsó módosítás ideje: 2011-09-24 20:43:33