A Linkó partján ültem


                                       "elmennék tőled  "                                              


pedig ha rám néznél dél felé repülnék hangtalan
csúzli ütötte szárnyakkal verdeső madár
gyere a tenyeremre tücsökciripelést hazudj reggel
nem hiszem meséd én is hazudtam ribizli vöröse
tenyeremen izzó sírás szégyelltem magam
sár és kosz mosd le pórusaimról bűnöm
az újjászületőknek tér kell reneszánsz zene
hogy többet érezzenek a befogadók
a szomjazók privilégiuma ez a patak is leapadt
csenevész fák összeborulnak a víz felett
könyörgő füzes szikkadt összefonódás
zöld bogár araszol a tiéd neked adom ne félj
kék palackon átnéző fiú csábító napfény
hunyorgó tücsök reszkető tenyerén
kiugrik hirtelen az illúzó szomjúság arcán
tétova fecskék alacsony repülés
eső készül jótékony zápor
lágy kenyér a szeretés szegetlen ígéret
útjelzőként állsz leeresztett vállal
adj vizet add nekem szemed
magadból egy kis darabot
hogy megőrizzelek az esőszagú szélben






Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2011-09-10 23:34:41
Utolsó módosítás ideje: 2011-09-10 23:34:41