végleg
a párnám alatt őrzök egy horgolt szívet,
benne parfümös vattacsomó,
az éjszaka alkímiája magába von:
szeletel, felold, kever és őröl;
lődörgök föl és alá, mint Persephoné
a falra csapódó vertikális árnyak között.
reggelre minden kiegészül,
mint ponttal az i betű;
késő, az a Kapu zárva,
az élet, mint borotva a szappanban,
belémágyazódott hiába,
végleg, kivehetetlenül.
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Feltöltés ideje: 2011-09-08 10:40:18
Utolsó módosítás ideje: 2011-09-08 10:40:18
