Kocsmaszív
(lehetne jó is a vége, mint a hercegnős meséknek)
Mint béklyóitól szabadult lény, úgy ülök melletted,
Figyelem a melleidet, és ha néha rám nézel,
Nagyon örülök, de én valamiért mindig félrenézek,
Ha meglátok egy frissen nyírt körszakállat,
Nőként mosolygok a férfira és közben elfelejtek
Inni a whiskeymből, azt mondják, zavarba
Ejtően nézek rájuk és valahogy nem hiszik el, hogy
Engem néznek, miközben ott áll mellettük
A barátnőjük, pedig én is nővel vagyok, velem
Is egy lány táncol, mégis, mint egy country
Táncban ránéz a partnered a szembe lévőre, ha
Kell, ha nem, de aztán Ady Léda-tánca jut eszedbe,
Mert mindennek fekete a vége, a sírodhoz is egy
Nő meg egy férfi fog kijárni, nem tudni
Melyikük szeretett jobban téged, legyen az fiad
Vagy a szeretőd, feleséged vagy a szőke
Liba, aki elcsavarta a fejedet, és aki eltett láb alól.
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Feltöltés ideje: 2011-08-06 02:59:10
Utolsó módosítás ideje: 2011-08-06 02:59:10
