Mégegyszer

Még egyszer szólj hozzám,
mélyen nézz a szemembe,
menni kell de kiáltok várj,
várj még meg engem.

Nevet hiába írok kőoszlopba,
az arc benne van a szememben.
sosem múló színdarabba,
várj meg még engem.

Sírok, de eltakarom arcom
nehogy lásd,
Szemem könnybe lábad,
ha más ölel át.

Attól hogy sírok,
talán nem vagyok gyenge.
Érzek és félek,
talán ebbe halok bele...

Lenne más, és talán
szerencsés lennék,
Lenne más ki mellett bután
továbbra is szenvednék.

Én már csak kémlelem,
a lassan boruló eget,
Érzem az eső szagát, és tudom,
ez a változás szele.

Az élet szép...
Szép ajándék,
észre kell vennünk,
hogy nem több, mint játék.

Bocsáss meg ha vétkeznék,
bocsáss meg ha bántlak,
magamtól sohasem tenném,
véletlenek ezen szavak.

Az álmaimban járkálsz,
az álmaim értelme vagy,
te őrzöd az álmaimat,
ne fuss, ne szaladj,
ne menekülj,ne küzdj,
én örökre ide bezártalak.





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2011-07-19 21:10:15
Utolsó módosítás ideje: 2011-07-19 21:10:15