A folyónál
Drága volt. (Még ilyen nővel sosem.)
Nem bírtam a szemeit,
sötét Ady vizenyők. Húzott az ár.
Csónakdeszkák és a vers sodrai között,
olvasgatni kezdtem a bőre alól
Kharón mosolyát.
Zúgott a folyó, a kilehelt ifjúság.
A gyümölcsfa mágiával
feketéket oltó Éva
lassan tekeredett rám.
Jobb kezében szög, a balban alma.
Talán éhes lehetett,
jobb akarni lenni, cinkos a bajban.
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Feltöltés ideje: 2011-05-30 16:19:38
Utolsó módosítás ideje: 2011-05-30 16:31:39
