Leírhatatlan szavak


Lerínám száraz pennával,
a virágzó tarka tavaszt,
a kis fényes ravaszt,
de nem tudom.

Leírnám a nyugalom ódáját,
titokzatos misztikus voltát,
csendes dallamtalan muzsikáját,
de nem tudom.

Illúzió teperj le engem,
képzeletem nincs velem,
valóság verdesi koponyám,
eszem hideg vacsorám.
Nézem a pohár vizet asztalomon,
gondolatom nem fekszik tengerparton.

Nem tudom a semmit megfejteni,
a vizet arany szökőkútként elképzelni,
realitás keményen sarokba szorított,
pénztárcámban találtam húsz forintot.





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2011-05-23 14:16:30
Utolsó módosítás ideje: 2011-05-23 14:16:30