Nem történt semmi

Nem történt semmi,
csak leült a köd.
Túl erős volt fényed.
Feledtem mindent, ami bánt.
simogató kezet,
pofont, öklöt,
szutykos szavakat,
ájtatos imát.
Virágokat, reményt,
mit lemetszett rólam
galádul a sors.
Könnyűvérű nők
galambszárnyalásait,
mennyeknek kapuját,
lépcsőházi vad
öleléseket.

Nem történt semmi,
csak este lett.
Szívemben parányi
lámpák gyúltak,
tévedéseim,
hogy lássam őket,
visszafordítsam magamba
vert seregem
mintha el se indult volna,
mikor a vágynak forró teste lett
kettőnk közt
s felsírtak az egymásra hangolt
kristályhangszerek,
a ki nem mondott szavak
egybesimulva...
s én tűrtem sorsom minden átkát,
mely ily halálba vitt,
mint a szerelem.

Pedig ott se voltál velem.





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2011-05-19 19:28:08
Utolsó módosítás ideje: 2011-05-21 17:21:43