Proletár fiú kérdez

Vajon nekünk mit hoz a holnap,
kik száraz kórón lovagolnak,
gyűrött, fekete klottgatyában,
mezítláb porban, langyos sárban,
soha be nem gyógyult sebekkel,
ing nélkül, mint a nyári reggel,
könnyektől maszatos pofával,
a reggeli szél illatával,
szívünkben édes-bús zenével,
lombok közt búvó vaksi fénnyel,
nadrágszíjjal vert hurkás háttal,
anyánknak lopott szál virággal,
tehetetlen tekintetével
apánknak, sebre száradt vérrel,
minden nap és majd’ minden éjjel
versenyt remegve falevéllel,
hogy hallják meg; nagyot kiáltva
bele a titok-éjszakába:
vajon nekünk mit hoz a holnap,
akik csak sírnak, nem dalolnak?!






Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2011-05-17 17:03:47
Utolsó módosítás ideje: 2011-05-17 17:03:47