Retrográd modernizmus absztrakciója

retro/g/rád gondolni,
mégha most a rím is kín
/az attikai aggok kara skandálja/
ellenben hasznos az /a/pertúra
/Kaffka kezét fogva/
jókora rést vág az őrület
s jómagam között,
de jó is lenne repülni
/de nem, nem teszem Ikaros
repülj csak magad,
a technocol rapid gyatra gyártmány
meg tollaim is hullanak/,
inkább "firkálgatok",
ák, bék, cék és többiek,
effektusok épülnek
s hiába parád/és/riposzt
a tusok mindig rajtam ülnek,
a concept art/ikulálás/ is jól áll
magamban motyogva,
mint Beethovennek
nekem is a /belső/hangok hallhatók,
különbség csak annyi,
hogy én ha meghalok
hallatlan! nem leszek halhatatlan,
pedig tudom, hogy
a jam/bus/szal nem szállítható,
bár a lírai absztrakció absztrahálható,
a manírt a manierizmusból kiemelem
és akkor talán nem csap fejbe
a modern/izmus/ kőkeménysége,
poszt/om/ sem dermed modern/ista/
sorokba, kell a lágyság már
így öregkoromba/n/,
ha meg beleunok, akkor
Lamartine mellé a kőre ülök
s elnézem a /kép/zavaros,
porrá váló vizet
/lehet lábat kellene mosni/,
szívom a hülyeségem,
express/szív/ kifutású tetteim
visszacsapódásait,
s végig gondolom, hogy a
hero/in/izmus játék vagy
megdicsőülés?
van idő végiggondolni

/csak a fekete öltönyt kell végiggombolni,
meg az olasz divat papír cipőt felhúzni,
aztán fiúk óvatosan a gázlánggal!
nehéz a helyzet, spóroljatok/






Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2011-02-26 13:24:16
Utolsó módosítás ideje: 2011-02-26 13:24:16