Bal váll
Most egy szeplős
bal vállé vagyok úgy oda,
olyan az illata, mint az óceáné,
és az íze, mint az érett szilva;
szeretkezés után
pedig inkább mandula, kicsit sós,
mint a könnyé.
Ha jön, felpipiskedek
hogy felérjek szájáig,
ő átnyalábol engemet,
mint gazda a fákról
lenyesett gallyakat,
próbál összetartani
legalább magammal,
legalább az ágyamig.
Most egy szeplős
bal vállé vagyok úgy oda,
próbálok boldogulni
a kis résszel az egészből;
szeplői között látom az
összes csillagképet és
halványan az Orion ködöt
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Feltöltés ideje: 2011-02-13 16:51:25
Utolsó módosítás ideje: 2011-02-13 16:51:25
