A galériás

Ira Cohennek


Ülünk valahol. Púderes dobozba
temeted arcod. Tükörnek használod
a telefonod kijelzőjét, hiú vagy.
Mindig azon gondolkodtam, hogyan
tudnám leírni azt, hogy tweedzakó
van rajtad. Mellkasomat simogatod,
amíg egy csókot nyomsz az arcomra.

Felettünk nem baudelaire-i felhők
voltak. Azt mondtad, egy galériában
dolgozol. Alig beszéltünk. Gyerekként
forgattál kezeid között. Mosolyogtál.
Akkor nem gondoltam semmit rólad.
Fiatalos lendülettel felejtettelek el.
John Kirby  festett meg minket -






Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Publikálva: Bárka, 2010
Feltöltés ideje: 2011-02-08 09:58:49
Utolsó módosítás ideje: 2011-02-08 09:58:49