Anyám nélkül (jav)
Úgy szólt
mint az elhallgattatott
és átlengett a csenden
a kezét láttam
szétomló haját
fényt fésült ránk az árnyakból
mielőtt beesteledett
s a konyha kövére
leült közénk
Mióta nincs
azóta érzem csak
izzását a lámpasötétnek
visszanéz a múltból
homlokom mögül
belém simul mint testbe a lélek
hogy ne maradjak nélküle
soha egyedül
S a konyha kövére
ma is leül mellém
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Feltöltés ideje: 2011-02-02 11:15:16
Utolsó módosítás ideje: 2011-02-02 15:35:28