Isteneim
Szelíd báránya vagyok én az orvosoknak,
Igyekszem mindig azt tenni, amit mondanak.
Néha akaratlanul nem hallgatok rájuk,
Pedig ajkam szomjasan issza minden szavuk.
Nem lázadok, szedem a gyógyszereket,
Csak kár, hogy ennek soha nem lesz vége.
Betegségem megmarad mindörökre,
Egy stigma égetődött a bőrömre.
De szeretem őket,
Ők segítenek,
Ha baj van, gond, krízis,
Nyújtják kezüket ők is.
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Feltöltés ideje: 2011-01-16 11:50:05
Utolsó módosítás ideje: 2011-01-16 11:50:05
