Egy újabb búcsúzás az angyaltól

Úgy hosszabbodott a követési távolság,
hogy lassítottam, szemben a lemenő nappal.
Pedig űzött a nagy múlt, mégis megálltam,
mert nem volt kedvem hazamenni még.
A felbérelt angyal viszont repült, vissza se nézett,
pedig már nem fogtam a kezét,
naív voltam, mint Ábel, amíg Káin fojtogatott.
Húzta és repítette a sorsom,
én csak elmélkedtem az áldozati
kölönbözőségeken, s hogy mérhető
az angyal szent szavainak funkcionális hiánya.
Pedig valamikor közöset álmodtunk,
mint szófogadó beteg és empatikus pszichiátere,
s ma milyen könnyedén tudta
megvonni magát tőlem!





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2010-12-26 09:09:14
Utolsó módosítás ideje: 2010-12-27 08:32:45