Egy költőhöz, aki nem ír verseket

részeket látok
az egészhez tapintatos vagyok
idő sincs mindig rá

pedig megnéztelek volna tetőtől talpig
cipődön az út porát
hajszálaid közt a kifakult időt

apró mozdulatokat hagytál
ahogy a dohányra sodrod a papírt
majd felém nyújtod próbaképp
itt vagy szemmagasságban
ujjaiddal virágráncokat számlálsz
foltokat a pupillám körül
de előbb feladod
a félelemre pislogsz
rejtenéd előlem

egésznek akartalak
mégis részekből raklak ki egynek
te szép te felejthetetlen






Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2010-11-18 17:41:58
Utolsó módosítás ideje: 2010-11-18 17:41:58