Idegenül már magamnak is
Nem olvastam az aznapi híreket,
s az újságot nem vásároltam,
a bérházi kukák tetején találtam,
ahol a kapu nyílásával
idegenül már magamnak is
mindenkiben téged vártalak,
míg kimondatlan szavaim,
gyűrött érzéseim lapjai
közé csomagoltalak ,
hogy jusson belőled akkor is,
ha már nem leszel,
úgy mint aki hosszú vándorútra készül,
s más bőröndjébe lopva
mint valami hiányzó étket,
vagy használatra kész ruhadarabot,
elspájzolni kitéptelek magamból,
idegenül már magamnak is
a bezárult ajtóból sejlő cipőd sarkán
kuncsorgok néhanap,
s marasztalnám azt,
aki akkor távozott bennem,
de idegenül már magamnak is,
mindketten otthagytunk,-
engem.
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Feltöltés ideje: 2010-11-08 22:53:32
Utolsó módosítás ideje: 2010-11-08 22:53:32
