Idegenül már magamnak is



Nem olvastam az aznapi híreket,
s az újságot nem vásároltam,
a bérházi kukák tetején találtam,
ahol a kapu nyílásával
idegenül már magamnak is
mindenkiben téged vártalak,
míg kimondatlan szavaim,
gyűrött érzéseim  lapjai
közé csomagoltalak ,
hogy jusson belőled akkor is,
ha már nem leszel,  
úgy mint aki hosszú vándorútra készül,
s más bőröndjébe lopva
mint valami  hiányzó étket,
vagy használatra kész ruhadarabot,
elspájzolni kitéptelek magamból,
idegenül már magamnak is
a bezárult ajtóból sejlő cipőd sarkán
kuncsorgok néhanap,
s marasztalnám azt,
aki akkor távozott bennem,
de idegenül már magamnak is,
mindketten otthagytunk,-
engem.







Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2010-11-08 22:53:32
Utolsó módosítás ideje: 2010-11-08 22:53:32