Szociomakáma


Rímes próza



Szökve a nagyszavak- forgatagából keresem, melyik utcán, milyen házszám alatt- nyílik a nagykapun lakat,- s melyik kapualj az, ahol kukák körül- a tegnapok bűze töményen terül;- ajtót, ablakot díszít a rács, mert ez a módi,- lelakott börtön, szinte valódi; -szórt fény csorog szét tehetetlenül a lefolyó fele,- s vele –a szétszabdalt, foltos árnyék;- udvarvégen áll még- a kidobott kályha, -egy kopott virágláda,- színét kiszívta rég a nap;- a körfolyosórész alatt- a fal felégett bőre hámlik,- mint tébécés vázcsont, pőrén kilátszik- a  salétromos tégla,- vakolni kéne, ha lenne rá pénz, még ma-…  Mindegy, hogy ide mikor érkezem, valakit otthon találok;- esténként az élők is hazajárnak,  kopottas szobákba szorult álmok- terveit írva-átírva élnek,- szeretnek, remélnek,- a tél hidege ellen gondhalmazatba merülve álig;- számolgatják, mennyi hiányzik- és mennyi marad,- az utolsó falat kenyérből egy darab- nékem is kijár, mert azt, hogy milyen a „nincs” a szegény tudja csak; -ilyenkor érzem, hazaérkezem, -„a jég hátán megélni” apám kedvenc mondása van velem,- és néha- néha mintha ő is; -mert ahogy mohos lesz a kő is,- ha sokáig egy helyben marad, -úgy ég belém egyre  mélyebben napra nap,- az egyszerűség  életben-tartó titka:- az emberség, a tiszta, - filléres  vágyaink teljesülése fölötti öröm;- csak az életképes e rejtett bűvkörön- belül, akinek e világ saját befogott  rabja,- érdemeit önlétén belül kutatja,- s fellelni képes;- nem a másoké, személyes szemlélet-  mutat irányt; ilyenkor megfoghatatlan- ajándékokkal megrakottan -indulok vissza, mélyebbre kúsznak a gyökerek, -élednek tudatalatti fényterek:- van hely ami befogad, ahová  lábadozni, erőt gyűjteni járok,- csak ez az árok –múlt és jelen közt ne lenne olyan meredek……









*MI a makáma?

Arany János: A POLOSKA / részlet/

Rímes próza
„
Makámát írni - mint Abu-Mohammed Kazim Ben-Ali Ben-Mohammed ,Ben-Othman Hariri - nem tréfa dolog; - annyi, mint: repülni gyalog, - s ki egyszer ebbe fog - nagy veszedelem érheti: - lábát izibe megütheti, - orrát is betörheti. Mindazonáltal én megkisértem, - uttörőnek bukni is érdem; - aztán meg nem szabad-e, kérdem -prózát versben írni - már így ni! - mikor annyi verset írnak prózában - a két nemes magyar hazában, - de kivált mostanában! „








Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2010-11-01 21:57:12
Utolsó módosítás ideje: 2010-11-01 21:57:12